Mosás

Nemrégen kényszerültem először mosni (ezt egyébként az 50 kilós poggyászomnak köszönhetem :)). 

A mosásra készülve amúgy már az első napokban beszereztem egy lavórt (lavrot?), mert mindenféle költözős tapasztalatból tudom, hogy ez biztosan kelleni fog. Kellett is! Mielőtt ide érkeztem, már akkor is piszkálta a fantáziámat ez a mosás téma, mert erről valahogy mindenki hallgatott. Kínai ismerősöm azonban megnyugtatott, hogy igen, a koleszban vannak mosógépek, no para, sőt a campuson mosoda is van (tényleg, ezt el is felejtettem írni!). A mosógépet chipkártyával lehet használni, és… és .... csak hideg vízzel mos és csak 45 percig. Ennyi. Van rajta mindenféle gomb, de azokat nem lehet használni a mosáshoz. Mindebből és abból a tényből következően, hogy különféle nációk számomra teljesen kontrollálatlanul rakják a mosógépbe a különböző mértékben szennyes dolgaikat, én alsóneműt bizony nem rakok a hideg vizes mosógépbe, hanem csak az egyébként sem bányászati tevékenységhez hordott pólókat meg ilyesmiket.

Amikor rákérdeztem a kínaiaknál, hogy nem szoktak-e esetleg meleg vízzel mosni, elkerekedett szemmel néztek rám, hogy az meg minek és különben is. Szóval itt nem lesz gépi meleg vizes mosás. Áztatásos mosás? Haha! Fertőtlenítő mosás? Hahaha! Víztakarékos mosás? Bruhaha!...

Egyébként az egy dolog, hogy lement a mosás, utána következik – az általam nagyon utált – teregetés. Na, ez itt most tényleg macerás, ugyanis a szoba annyira kicsi, hogy nincs hova teregetni. Ezen túlmenően egy teregető állvány marha drága lenne (ahhoz mindenképpen, hogy év végén kidobjam...), és a folyosóra is nehéz kipakolni, mert a felmosós nénik nem engedik, hogy a folyosón bármi akadályozza a felmosást, szóval éjszakára lehetne csak suttyomban kitenni úgy, hogy hétkor már be is veszem, hogy ne vegyék észre. De hogy ezért nem kelek fel hamarabb, az fix. Marad a vállfás megoldás. (Van olyan egyébként, aki a konyhában tereget. A kajaszagban. Nooooormális? Akkor minek mos...?)

Szerintem a közelben lévő bolt bevételének nagy részét az teszi ki, hogy a diákok ipari mennyiségű vállfát vesznek. Mint én (a piros színűeket lehet csak a teregetéshez használni, és külön tárolom őket a többi, pórias vállfától). Teregetéskor nagggyon kreatívnak kell lenni, hogy hova lehet aggatni a vállfákat, mert az egyetlen emeletes ágy elég kicsit felület ehhez, más pedig nincs. Múltkor kimostam egy takarót meg egy törölközőt, és csak úgy tudtam kiteríteni két-két vállfával őket, hogy Vicky asztala tetejéről lógott le a székére, és egyenesen a fejére (persze úgy, hogy nem volt ott, csak nem tudom jobban leírni, hogy hogyan is bűvészkedtem).

Az ágyneműket hál Istennek nem kell mosni, mert minden hétfőn és csütörtökön lehet újat kérni, akár heti kétszer is (én nem szoktam, mert ágyat húzni még a teregetésnél is jobban utálok :)). Maradok a heti egynél :).