2012. szeptember 18., kedd

Tömegközlekedés


Az első hétvégén voltunk először a campuson kívül. Bevallom, teljesen felvillanyozódtam tőle. Na, nem mintha olyan nagyon hosszú ideje lettem volna Pekingben, hogy meg tudtam volna unni a környezetet, de a campus ahhoz azért kicsi, hogy úgy érezzem, hogy egy metropolis adta lehetőségeket teljesen kihasználtam :).


Amikor 2007-ben voltam Pekingben, úgy emlékszem, 5 metróvonal volt. Most 15 van. És 2015-ig terveznek még kb. hármat (a mostani tervezés ugyanis egy kicsit furára sikerült, mert van olyan vonal, ami lóg a "levegőben", és nem éri el a másik metróvonalat :)). A megállók egymástól meglehetősen távol vannak, szóval sokat kell álldogálni a metróban, ha messzire akar jutni az ember. Gondolom, említenem sem kell, hogy nagy tömeg van itt is, leülni nagyon ritkán lehet - legalábbis mindig nagyon kell figyelni, ha egy-egy hely felszabadul, hogy meg tudd kaparintani. Az ülőhelyeket egyébként a gyerekeknek, időseknek kell fenntartani.

A jegy 2 yuanbe kerül és egészen addig lehet használni, míg fel nem mész a felszínre. Havi bérlet nincs, hanem arra van lehetőség, hogy kártyát vásárolj, amelyen annyi összeget utazhatsz le, amennyit feltöltesz rá, ez viszont nem kedvezményesebb, mintha egyesével vennéd meg a jegyeket. A kínaiak, úgy vettem észre, nem nagyon kedvelik a mennyiségre adott kedvezményt... 

A metróállomások változóan néznek ki. Valahogy így:



Várni kell, hogy kinyíljon a biztonsági kapu, hogy be lehessen lépni a szerelvénybe

A csomagot minden alkalommal megvizsgálják ugyanúgy, mint a reptéren, és ha van nálad folyadék, vagy itatnak belőle, vagy odateszik valami készülékhez, ami megmér valamit rajta, hogy – gondolom – nincs-e benne valami robbanó anyag.


Az aluljáróban plakátok hirdetik egy-egy karakter eredetét:

Ural, irányít, vádol - gondoltátok volna ebből a magyarázatból...? :)
 
Ami még nagyon érdekes, hogy az átszállás nem annyi, hogy a Deákon 2 perc alatt átmegyek a másik megállóba, de nem ám! Volt olyan, hogy 10 percet gyalogoltunk, mire a másik vonalhoz értünk – és ebben nem volt benne a várakozás…

Elvileg buszok is vannak, de azokat még nem használtam, mert úgy vettem észre a metró a leggyorsabb.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése