Várakozás

Kínában mindenre várni kell. Nem tudom, hogy ez miért alakult így, de valahogy ez a helyzet. Talán, mert annyira-annyira sokan vannak. Olyan egyszerűen nem létezik, hogy az ember odamenjen valahova és elintézze a dolgot, és kész. Eddig várnom kellett reptéren, várni a regisztrációnál, várni a bankban, várni a metrónál, hogy jegyet vehessek, várni, hogy érvényesíthessem, várni, hogy felszállhassak és így tovább… És ezt nem úgy oldják meg, hogy közölnék, hogy azért vársz, mert xy oka van, hanem szimplán semmit nem mondanak, elnézést sem kérnek, egyszercsak megint beindul a sor. Úgy csinálnak, mintha semmi nem történt volna – valószínűleg azért, mert ez itt teljesen normális. 

Mindettől függetlenül az egyetemen nagyon igyekeznek, hogy minden flottul menjen, csak náluk annyira benne van az egész rendszerben, hogy állandóan lerohadnak a gépeik, valami vagy valaki hiányzik, hogy szerintem azon csodálkoznának, ha valami flottul menne.